Levegő vizsgálat

A levegő vizsgálat keretében műszeres mérési módszerekkel kimutatjuk, hogy milyen belső téri allergének és milyen potenciális kórokozók találhatók a levegőben, és ezeknek mi a forrása. Mintavétel során levegő, por és anyagmintákat gyűjtünk, melyeket laboratóriumban megvizsgálunk. A mérési eredményekről részletes jegyzőkönyvet és szakvéleményt készítünk, mely tartalmazza a kimutatott allergének és más kórokozók felsorolását, légköri koncentrációját, a velük összefüggésbe hozható betegségeket. Amennyiben a mérési eredmények indokolják, szakmai javaslatot teszünk a levegőminőség javítására. E megoldások között a konkrét problémára vonatkozó építészeti, szigeteléstechnikai, kert- és belső építészeti, épületgépészeti (szellőző-, fűtés- és klímatechnikai rendszerek, légtisztítók, párariasztók), valamint életmódbeli tanácsok szerepelnek.

Magánszemélyek részére

Allergiás? Légzőszervi panaszai vannak? Ne csak a gyógyszereket szedje! Egészségi állapota javulni fog, ha környezetében felszámolja az allergéneket. Vállaljuk panaszai hátterének felderítését, rejtett allergén források kimutatását, légkondícionálók, falpenész, beteg épület levegő vizsgálatát.

A vizsgált allergének és kórokozók:

• Pollen
• penészgombák
• egyéb gombák
• baktériumok
• Legionella
• háziporatka

E szolgáltatás az Allergén Kontroll, melynek célja a “beteg épületekhez” köthető allergiás panaszok hátterének kivizsgálása, allergén források felderítése, személyre szabott szaktanácsadás az egészséges életterek kialakítására. Ügyfeleink számára a felmért helyzet alapján olyan összetett megoldást kínálunk, mely összekapcsolja a különféle szakterületeken dolgozó orvosok, az építészek, épületgépészek, biológusok munkáját.

A levegő és a klímaberendezések mikrobiális szennyezettségének vizsgálata cégek részére

Fertőtlenítés előtt ill. után, kontroll céljából műszeres mérést végzünk. Ennek során független szakértő elvégzi a minták kiértékelését és megállapítja a szennyezettség szintjét, a légköri  csíraszámot (baktériumok, Legionella, gombák koncentrációját, allergén és kórokozó fajok jelenlétét), valamint  megállapítja az egészségügyi kockázat szintjét. Szolgáltatásunk tartalmazza a helyszíni mintavételt, a minták laboratóriumi vizsgálatát, jegyzőkönyv és szakvélemény elkészítését. A problémára szabott megoldási javaslatot adunk, épületgépészeti, szaktanácsadás alapján.

• munkahelyek,
• gyártóüzemek,
• élelmiszeripari cégek,
• terményraktárak,
• termesztőberendezések,
• a konzerv- és a sütőipar

részére vállalunk műszeres levegőhigiénés vizsgálatokat. A technológiai folyamatok ellenőrzésével megállapíthatók a fertőző források, kritikus műveleti szakaszok, ezáltal csökkentheti a termék penészesedését, a termelési veszteséget. Egyedülálló felkészültséggel, magas fokú végzettséggel és műszerezettséggel állunk rendelkezésére.

Igazságügyi szakértői jegyzőkönyv készítése

Előzetes egyeztetés alapján adunk árajánlatot.

Kiknek ajánlott a szolgáltatás?

• asztmás, allergiás és más légúti betegségben szenvedőkenk
• “beteg épület” tünetegyüttesben szenvedőknek
• kisgyermekes családoknak (újszülöttek allergia megelőzése!)
• munkáltatóknak
• épület-üzemeltetőknek
• épületgépészeknek
• építkezőknek
• szállodáknak
• mindazoknak, akik egészségesebb környezetre tartanak igényt

Árak

• Penészgombák (levegőmintavétellel): 10.000 Ft/mintavételi pont.
• Baktérium (levegőmintavétellel): 10.000 Ft/mintavételi pont.
• Pollen (pormintavétellel): 10.000 Ft/mintavételi pont.
• Legionella (levegőmintavétellel): 11.000 Ft/mintavételi pont.
• Háziporatka (pormintavétellel): 5.000 Ft/mintavételi pont.
• A kert allergénforrásainak (növényzet, gombák, stb.) felmérése: ingyenes, az alapvizsgálat része. Nagyobb parkok felmérése esetén kérje külön árajánlatunkat.
• Hőmérséklet- és páratartalom mérés: ingyenes, az alapvizsgálat része.
• Ülepedő por tenyésztéses vizsgálata: 5000 Ft/mintavételi pont.
• Ülepedő por mikroszkópos vizsgálata: 2000 Ft/mintavételi pont.
• Felületek tenyésztéses vizsgálata (épületanyagok, fa- és bőráru, könyvek, klímaberendezés, élelmiszer, stb. penészedés vizsgálata): helyszíni vizsgálat során 5000 Ft/mintavételi pont. Beküldött minta esetén 5 db mintáig 15.000 Ft. Magasabb mintaszám esetén kérje külön árajánlatunkat.
• Az alapvizsgálati díj korábbi ügyfeleink részére 3 db beküldött kontroll minta díjmentes vizsgálatát is tartalmazza!

Az áraink tájékoztató jellegűek. Kérjük forduljon részletes árajánlatkéréssel cégünkhöz! Az eredményeket a mintavételtől számított egy hét múlva küldjük meg.

Kérjük a vizsgálatot megelőző 12 órában ne szellőztessen. Szellőzőrendszer vizsgálatánál kérjük előzetesen egyeztessen a szellőztetési tervvel kapcsolatban.

Tisztelettel:

Dr. Magyar Donát
Aerobiológus

Mikrobiális szennyezőanyagok, allergének, kórokozók a beltéri levegőben

A beltéri levegő minősége bizonyítottan közvetlen hatással van az egészségünkre. Jelentősége a belső térben töltött idővel együtt arányosan növekszik, elsősorban a nyugati típusú társadalmakban, ahol a zárt térben eltöltött időarány elérheti a 95%-ot. A beltéri levegő főbb mikrobiális szennyezőanyagai között leggyakoribbak a penészgombák, a baktériumok és a pollenszemek. Az alábbiakban ezekről az allergén, esetenként kórokozó részecskékre vonatkozó ismereteket foglaljuk röviden össze.

Penészgombák a beltéri levegőben

A beltéri levegőminőség szempontjából a penészgombák szerepe kulcsfontosságú. A penész a problémák figyelmezető jele, de sokszor maga a veszélyforrás. Az előző részben már szó esett a poratkák és a penészek közötti együttműködésről, melynek következménye a többféle allergénnel terhelt épületlevegő. A nedvesség és a penész megjelenése jó okot ad arra, hogy az allergiás megbetegedés hátterében beltéri allergén expozíciót feltételezzünk.

Az újépítésű vagy felújított házakban jelentkező penészesedés, dohos levegő, légúti panaszok miatt sokszor az elsőrendű vádlott a szigetelés és/vagy a szellőzőrendszer. Gyakran hibáztatják a „becsomagolt házakat”, pedig többnyire a szakszerűtlenül végzett szigetelés okozza a penészesedést. Szintén sok vád éri a „légmentesen lezárt irodák műlevegőjét”, pedig valójában csak a rosszul beállított vagy elszennyeződött szellőztetőrendszerek árasztják el allergénekkel a légteret – mint azt hamarosan látni fogjuk, ezek valóban komoly egészségügyi károkat okozhatnak. Már-már azt mondhatnánk, hogy az energiatakarékos és az egészséges épület kialakításának alapelvei összeférhetetlenek, holott ez megoldható lenne az építészet és az egészségügy közötti együttműködéssel.

A penészgombák közelebbről

A penész tulajdonképpen köznyelvben használt gyűjtőfogalom, mely alatt megjelenésükben hasonló, de rendszertanilag különféle törzsekbe (Hyphomycetes, Zygomycetes) tartozó mikroszkópikus gombákat értünk. Több ezer faj ismert, melyek mint szervesanyag-lebontó szervezetek, és nélkülözhetetlen tagjai az ökoszisztémának. Növénykórokozó, raktári károsító, állati ill. humán kórokozó fajok is gyakoriak. Nagyrészt légáramlatokkal terjednek, ezért szaporodásuk érdekében tömeges mennyiségben, ivartalan úton (mitózissal) spórákat, ún. konídiumokat képeznek. A spórák leszakításához szükséges légáramlat sebessége átlagosan 0,4-2,0 m/s, melyben a fellépő turbulencia is részt vesz. A konídiumok mérete jellemzően 2-100 mm közé esik. A konídiumok mérete azért fontos jellemző, mivel ettől függően a légzőrendszer más-más régióiban tapadnak ki. Így a nagyobb gombaelemek az orr-garat, a közepes méretűek a légcsövek (bronchusok) szintjén, míg a kis méretű (1-5 µm) gombaspórák a tüdő legmélyén, a léghólyagocskákban (alveolusok) fejtik ki hatásukat. A gombák hidrolítikus enzimeik segítségével képesek a cellulóz, lignin és a keményítő lebontására is, melyek elsősorban a gombafonal (hífa) csúcsán termelődnek, s a lebontott anyagok is itt szívódnak fel. A hífák szövedékéből kialakuló micélium egy bizonyos nagyságot elérve már szabad szemmel is észrevehető telepet alkot. Növekedésüket már 2°C-on is megkezdik. Amennyiben a környezeti feltételek kedvezőtlenek, inaktív állapotba kerülnek, így hosszú ideig életképesek maradnak. Egyes fajok túlélik a fagyot, a magas hőmérsékletet, a szélsőséges pH-t ill. sótartalmat vagy a kiszáradást. A légkör szilárd összetevőinek mintegy egynegyedét biológiai eredetű anyagok alkotják, melyeknek jelentős része gombáktól származik. A penészeken kívül tömlős- és bazídiumos gombák spórái is gyakoriak a levegőben. Ezek főként a kültéri levegőben gyakoriak, ahol a koncentrációjukat erősen befolyásolja az évszak, a napszak és az időjárás.

A penészgombák egészségügyi hatása

A gombák által kiváltott betegségek sokfélék lehetnek – többek között ezért is érdemes a penészgombákat megismerni. A szénanáthát (allergiás rhinítiszt) kiváltó gombák között a leggyakoribbak az Alternaria, Cladosporium, Didymella, Leptosphaeria, Nectria, Paecilomyces, Pleurotus, Phoma, Verticillium és Ustilago-fajok, ezek közül több kültéri eredetű. Az allergénekkel szembeni túlérzékenység kialakulásának (szenzitizálás) folyamatában jelentős szerepet játszanak az újszülötteknél, ezért igen fontos a kisgyermekek hálószobáját megvizsgáltatni és a penésztől megtisztítani. Az asztmával az Alternaria-, míg a mikotoxikozissal (mérgezéssel) kapcsolatban az Aspergillus, Fusarium, Pithomyces és Stachybotrys-fajok említendők meg. A legújabb hazai felmérések szerint a penészgomba allergia a vizsgált légúti betegségben szenvedő lakosok 30%-nál fordul elő. Finnországi vizsgálatok kimutatták, hogy a beázás és a lakásban található a penész szoros összefüggésben állt elsősorban az asztma, valamint más allergiás megbetegedések előfordulásával.

A belélegzett gombaelemek (leggyakrabban a Penicillium marneffei és az Aspergillus fumigatus konídiumai) a tüdőszövetet is megtámadhatják (aspergillosis, aspregilloma). Ez azonban akkor fordul elő, ha az egyén valamilyen, az immunrendszer gyengébb működését előidéző alapbetegségben szenved. Ilyen esetekben a tüdőben és más szervekben kialakuló gombatelepek nemritkán halálos kimenetelű fertőzést okoznak (szívbelhártyagyulladás, elhalásos nyelőcsőgyulladás, stb.). Éppen ezért kórházakban, műtőkben alapvető feltétel a kórokozó gombaspórák kizárása.

A penészgombák kb. 300 faja egy vagy több mikotoxin termelésére is képes. (Aspergillus flavus, A. parasiticus: aflatoxint termel, ez a vegyület vesekárosító és májrákot okoz; Fusarium-, Myrothecium-, Trichoderma– és Stachybotrys-fajok trichotecéneket termelnek: szemszárazságot, diszkomfort-érzetet, vérzéses tüneteket, míg háziállatoknál szaporodási zavarokat és vetélést okoz). E méreganyagokat a gombák csak bizonyos körülmények között (adott nedvesség, hőmérséklet és oxigén szinten) termelik, és arra használják fel, hogy távol tartsák és visszaszorítsák mikroszkópikus vetélytársaikat. A mikotoxinok a gomba táptalajában halmozódnak föl, de akár egyetlen spórákban is kimutatható mennyiségben lehetnek jelen. A levegőbe szóródott, gombák által szennyezett építkezési törmelékben és a légkondícionáló berendezésekből származó porban is megtalálhatók. Élelmiszeripari botrányokból is jól ismertek, valamint súlyos állategészségügyi, takarmányozási és raktározási károkat okoznak. Lakóbelsőtéri előfordulásuk is bizonyított, de a tudomány jelenlegi állása alapján nem dönthető el, mekkora veszélyt is jelentenek valójában, ha belégzéssel jutnak a szervezetbe. Egy clevelandi felmérés gyermekek tüdővérzése és a lakások Stacybotrys chartarum-fertőzöttsége között összefüggést talált – ez az azóta is sokat vitatott felfedezés a médiavisszhangnak köszönhetően szinte pánikot keltett a lakosság körében (e gombára utal az Interneten gyakran idézett Toxic Mold ill. Black Mold kifejezés is). A mikotoxin szint jelentős mértékben megemelkedik azokban az épületekben, ahol korábban beázás volt, még akkor is, mikor a falak már kiszáradtak. Az aerobiológiai módszerekkel az emberi egészségre nem ártalmas, de épületanyagokban kárt tevő, farontó és növénykórokozó gombák is kimutathatók.

Miért érdemes a penészgombákat megvizsgálni?

Egyes penészfajok megjelenése még nem feltétlenül jelent egészségügyi kockázati tényezőt és okot komolyabb építészeti beavatkozásra. Éppen ezért a haszonérdekelt beruházók helyett független szakértőkkel (mikrobiológusokkal, mikológusokkal) kell a légkört megvizsgáltatni. Ugyanis a penész által okozott veszélyt olykor szándékosan eltúlozzák. A penészgombafaj és a koncentráció meghatározásával valós képet alkothatunk a vélt vagy valós kockázatokról. Míg bizonyos fajok csupán kisebb kellemetlenségeket (esztétikai problémákat, rossz közérzetet, dohszagot, értékcsökkenést) okoznak, addig mások komoly kárt tesznek az épületanyagokban, sőt többféle betegséget is okozhatnak.

Mivel csupán a penészgombák közül több mint 80 fajt hoztak összefüggésbe a gyakoribb légzőszervi megbetegedésekkel, a környezeti allergének pontos ismerete a kezelőorvos számára fontos információt nyújt arra vonatkozóan, hogy a nagy számú lehetséges allergén közül valójában melyiknek és milyen koncentrációban van a beteg kitéve, és milyen irányban érdemes a kezelést folytatni. A látszólag penészmentes lakásokban is nagy kiterjedésű penésztelepek rejtőzhetnek a tapéta, a gipszkarton vagy a csempe mögött. Ezek, és más ismeretlen spóraforrások is kimutathatók levegőbiológiai módszerekkel.

A penészgombák kimutatása

Mint említettük, csak akkor érdemes a penészesedést és annak okát megszüntető nagyobb beruházásokba fogni, amennyiben valóban indokolt a beavatkozás. Ennek eldöntésére különböző aerobiológiai módszerek állnak rendelkezésünkre. Az össz. spórakoncentráció és a telepképző egységek száma (CFU/m³, CFU/m²) mennyiségi mutatók, ezekre magas értékek esetén érdemes odafigyelni. Egyes penészek esetén koncentrációtól függetlenül a faj puszta jelenléte is aggodalomra adhat okot. A fajösszetétel-elemzése során összehasonlítjuk a beltéri és a kültéri levegő fajait és koncentrációjukat ill. a kültéri növényeken élősködő (tehát kizárólag kültéri eredetű) és a lebontó (vagyis beltéri eredettel is rendelkező) fajok előfordulását és arányát. Ebből következtethetünk a szennyezés mértékére, a kültéri levegő arányára, és ezáltal bizonyítható a szennyezők beltéri eredete is. Az aerobiológiai mérések a szennyezőanyag-forrás felderítésében is hasznosak lehetnek. A házipor atkával ellentétben a penészspórák forrása lehet maga a szellőzőrendszer, a szűrők és más egységek, ahol a por és a kondenzációs víz a kórokozók felszaporodásának kedvez. Az ilyen rendszer allergénekkel árasztja el az épületet. Amennyiben a levegő spórakoncentrációja magas, a kültéri szintet jelentősen meghaladja és attól eltér, valamint ha bizonyos kórokozó gombák spórái találhatók a mintákban, a szűrők cseréjét vagy tisztítását minél előbb el kell végezni! E munkálatok elvégzése után ismét ajánlott aerobiológiai vizsgálattal igazolni, hogy a tisztítás sikeres volt-e (vagy egyáltalán végrehajtották-e?!).

Baktériumok a beltéri levegőben

A baktériumok az ősidőktől kezdve kísérőink. Nem csupán a szervezetünk védekező rendszerével, hanem a lakókörnyezetünkkel is együtt változtak, folyamatosan alkalmazkodva a körülményekhez, a barlanglakástól a fűtött otthonokon át a légkondicionált irodaházakig. Egyes baktériumok túlélési, szaporodási, terjedési stratégiájának egyre inkább a beltéri környezet kedvezett. A mikroorganizmusok természetes kiválasztódása az irodaépületekben is folytatódik. Kedvezőbb körülmények fogadják itt azokat a fajokat, melyek a közvetlen napsugárzástól védett, magasabb páratartalmú helyeken képesek fennmaradni, légi úton gyorsan terjednek – ez utóbbiak a szellőzőrendszerek nyújtotta kedvező lehetőségeket használják ki. A baktériumfajok alkalmazkodása környezetünkhöz minden bizonnyal tovább folytatódik: a jövő kupolavárosai, holdbázisai szintén kialakítják majd a maguk kórokozóit. (Erre utalnak a Nemzetközi Űrállomáson végzett aerobiológiai vizsgálatok is). Számos szelekciós tényező alakítja ma is a beltér élővilágát – fertőtlenítőszerek, épületanyagok, stb. – e cikkben a beltéri levegőminőséget biztosító eljárásokat emeljük ki ilyen szempontból.

A légszűrők a legtöbb biológiai eredetű részecske számára áthatolhatatlan akadályt jelentenek. A HEPA szűrőkön csak a legkisebbek, vírusok vagy baktériumok juthatnak át, így a szelekció a kisméretű mikroorganizmusok javára dől el. Azok a fajok, melyek képesek rövid ideig átvészelni a fűtő-hűtő berendezések alacsony ill. magas hőmérsékletét, szintén előnybe kerülnek. Kedvezőtlen időszakot jelent az is egy kórokozó számára, ha a gazdaszervezete nincs jelen a környezetében. Ezt a helyzetet számos kórokozó át tudja vészelni inaktív állapotban; e fajok az olyan épületekben szereznek előnyt versenytársaikkal szemben, melyek rendszeresen, hosszabb-rövidebb ideig üresen állnak (pl. a munkahelyek naponta 8-10 órán át, ill. hétvégén, 48 órán keresztül zárva vannak). A TBC kórokozója (Mycobacterium tuberculosis) ezt az időszakot képes túlélni a bútorfelületeken.

A légkondicionáló berendezések rendszeres ellenőrzése és tisztítása is fontos feladat. A nem megfelelően behelyezett, vagy sérült szűrő már nem képes a kórokozókat kívül tartani. A szennyezett szűrő használata pedig nem csak gazdaságtalan, hanem egészségtelen is. A légkondicionáló berendezés számos fertőzést okozó mikroorganizmus számára biztosít kedvező életfeltételeket. Erre a legkedvezőbb hely a beltéri egységek hűtőbordáin és csepegtetőtálcáin megjelenő biofilmréteg.

Pollen a beltéri levegőben

Az épületlevegő beltéri eredetű biológiai komponensei mellett számos egyéb részecske fordul elő, melyek forrása az épületeken kívül keresendő, ezek főként pollenszemek és gombaspórák. Magyarországon a legfőbb allergén a parlagfű, melyet a fűpollen, valamint a háziporatka követ − ezek közül az első kettő a kültéri eredetű.

A friss kültéri levegő bejuttatása kedvező a beltérben termelődött, „elhasznált” vagy szennyeződött levegő minőségének javítására; szűrése azonban növeli a költségeket. A beáramoltatott levegő tisztítása abban az esetben indokolt, ha kémiai vagy biológiai szennyezőforrások találhatók odakint. A kémiai légszennyezők magas koncentrációjára belvárosi, ipari vagy nagy forgalmú területeken számíthatunk, míg a biológiai eredetű szennyezőanyagok (pollen és spóra) akár a zöldövezetben, vagy vidéken is terhelhetik a légkört.

A kültéri levegő biológiai minősége folyamatosan változik. Összetétele akár térben, akár időben igen eltérő lehet, melyet az alábbi tényezők alakítanak ki: (a) évszak, (b) napszak, (c) időjárás, (d) földrajzi helyzet, (e) az élőhely és annak élő és élettelen hatásai végül (f) maga a növény ill. gomba, mely a pollent/spórát termeli.

Allergiaszezonok

A kültéri levegőminőség ismerete, a pollennaptár és a pollenjelentés, valamint a környező allergén növények azonosítása az épületek szellőztetésének tervezésekkor is hasznos lehet. A pollenjelentések és a pollennaptárak a kora tavasztól késő őszig működő pollencsapdák által gyűjtött levegőminták kiértékelésével készülnekEgy adott növényfaj pollenszemei csak annak virágzása során vannak jelen számottevő mennyiségben a levegőben. Hazánkban a pollenszezon három fő szakaszra különíthető el:

1: fa-szezon: február eleje-április vége. Kora tavasszal a mogyoró virágzásával kezdődik a  fák pollenkibocsátásának időszaka.

2: fű-szezon: a május eleje-július vége. A pázsitfűfélék virágpora uralja a légkört májustól nyár közepéig (emellett néhány gyomnövény és fa is okozhat allergiás megbetegedést),

3: gyom-szezon: július közepe-október közepe. Parlagfű, az üröm, libatopfélék és más lágyszárúak.

A pollennaptárak mintájára spóranaptárak is készíthetők. A mérsékelt éghajlati övben a vegetációs időszak közepére ill. végére (június-augusztus) tehető a külső térben mérhető legmagasabb spórakoncentráció. A lebontó (szaprotróf) gombák spóraszezonját elnyújtott-elmosódó, míg a növénykórokozó gombák spóraszezonját élesebben elhatárolódó görbék rajzolják ki.

A pollenjelentések az pollenszórás kezdetéről és a várható mértékéről adnak tájékoztatást, ezáltal a pollenallergiában szenvedő betegeknek lehetősége nyílik a pollenexpozíció időbeni elkerülésére, így csökkenthető a lakosság allergén terhelése és az allergiás megbetegedések száma. A fenti okok miatt szükséges a pollenjelentések rendszeres közlésére a médiában.

Néhány főbb allergén pollen

Az alábbi fejezetben, a teljesség igénye nélkül, néhány allergén növényt mutatunk be, melyekkel gyakran találkozhatunk városi környezetben, így pollenszemeik az épületek levegőjébe is sokszor bejutnak a szellőztetéssel.

Ciprusfélék: Európa déli részein elterjedt növények, részei a festői mediterrán tájképnek, emellett jelentős allergének. Leveleik tű vagy pikkely alakúak, örökzöldek. Nálunk főleg dísznövényként ültetik őket, erkélyeken, kerti ösvények mentén rendkívül kedveltek, főként a kevés nyírást igénylő fajták. Virágzásuk március és június közé tehető. Fűrészporuk szintén allergiát okozhat.

Kőris: két legelterjedtebb faja közül a szélbeporzású magas kőris jelent veszélyt az allergiásokra, míg a másik, a virágos vagy mannakőris rovarbeporzású, így pollenje ritkán jut a levegőbe, ezért nem okoz panaszokat. Ennek ellenére a magas kőrist lépten-nyomon ültetik a városi fasorokba és parkokba.

Nyírfa: jellegzetesen a tajga éghajlati övezet képviselője, Észak-Európában, Skandináviában sok embert betegít meg. Hazánkban a tavaszi időszak legerősebb allergénje. Magyarország a faj jelenlegi elterjedési területének déli határát képezi.

Nyárfa: pollenje ritkán okoz panaszokat. Fontos tudni, hogy vattás termése, melyre sokan panaszkodnak, valójában nem allergén!

Pázsitűfélék („füvek”): A szénanátha okozói. Sok faja magas egyedszámmal képviselteti magát, ezért erősen allergén virágporuk nagy mennyiségben kerül a levegőbe. Mezőgazdasági szempontból fontos növények is ide tartoznak, pl. búza, kukorica, rozs, árpa. A gyepek fő növényalkotói is közülük kerülnek ki, pl. az angolperje. Az aszályos időszakban pollentermelésűk ideiglenesen csökken.

Parlagfű: Észak-amerikai eredetű, az 1920-as évektől hazánk területén meghonosodott gyomnövény. Művelésből kivont, feltört területeken, gyomtársulásokban tömegesen előforduló, könnyen alkalmazkodó, veszedelmes allergén növény. Ember által bolygatott, majd gondozatlanul hagyott parlag területeken, földeken azonnal megtelepszik. Egyetlen egyede 8 milliárd pollent is képes termelni, s nem ritka az sem, hogy egy tőről akár 30-40 ezer mag is beérik. A magok 40 évig csírázóképesek maradnak a talajban. Hazánk a parlagfű európai elterjedésének epicentruma. A magyar lakosság egynegyede allergiás, az allergiások 60-90 %-a parlagfű pollenre érzékeny. Az allergiás betegek száma évről- évre növekszik. A parlagfű pollenre érzékennyé vált személyeknél már más betegségek, pl. penészgomba allergia és asztma is kialakulhat. Az allergiás hatást a súlyosabb betegeknél egyetlen pollenszem is kiválthatja. A hazánkban nem ritkán előforduló 500 db/m³ feletti parlagfű pollenszám esetén már a gyógyszeres kezelések hatékonysága sem megfelelő. Ilyen mértékű biológiai légszennyezettség az európai kontinens más részein nem tapasztalható. A parlagfű egymaga közel olyan hosszú ideig virágzik, mint a pázsitfűfélék mintegy 200 faja együttvéve. Pollenkoncentrációja messze meghaladja a többi allergén növényfajét.

Fekete üröm: gyomtársulásokban közönséges, hazánkban őshonos faj, a parlagfű közeli rokona. Pollenje az egyik legerősebb allergén, de jóval kevesebb termelődik belőle, mint a parlagfű esetében. Ellentétben a parlagfűvel, nem képes kaszálás után további virágzásra. Egy ürömfaj, a tárkony zöldfűszerként is ismert.

A bemutatott bioaeroszolok természetes környezetünk részei, melybe az ember− egy jobb életmód reményében− beleavatkozott. Ennek következtében viszont felborult a természet egyensúlya, és egyes fajok beláthatatlan módon szaporodni kezdtek: földjeinket meghódította a parlagfű, légmentesen lezárt házainkat penészek és atkák, a klímaberendezéseinket pedig baktériumok árasztották el. Mindez csupán gazdasági kérdés maradt volna, de időközben saját szervezetünk is ellenünk fordult. Végül az összezavarodott immunrendszer és a hömpölygő porfelhők összecsapásából egy új betegség jött létre, az allergia. A küzdelem pedig mindmáig tart, melyben orvosok, biológusok, betegek, épületgépészek és építészek állnak szemben az allergiával és az allergénekkel.

Dr. Magyar Donát

Irodalom:

• Amman HM (2005) Mycotoxins in indoor environments. Mycotoxin Research 21(3)157-163.
• Bognár Cs, Kádár M, Senoner Zs, Lukács J, Dr. Szántai E, Mag T, Tarján E (2001) Legionellosis Magyarországon. Focus Medicinae 3(2): 27-30.
• de Hoog GS, Guarro J, Gené J, Figuers MJ (2000) Atlas of Clinical Fungi. Centralbureau voor Schimmelcultures, Utrecht
• Kilpeläinen M, Terho EO, Helenius H, Koskenvuo M (2001) Home dampness, current allergic diseases, and respiratory infections among young adults. Thorax 2001; 56(6):462-467.
• Magyar D (szerk.) (2003) Légköri allergének tér- és időbeni eloszlása Magyarországon. NEKAP Budapest
• Rada B (2003) A legionáriusbetegség. Természet Világa, 134(10).
• Rintala H , Pitkäranta M , Toivola M , Paulin L, Nevalainen A (2008) Diversity and seasonal dynamics of bacterial community in indoor environment. BMC Microbiology 8:56
• Szánthó Z (2005) Legionella, az épületgépész-kór. HKL 5.

Klíma levegő vizsgálat, Budapest, 1 kerület, 2 kerület, 3 kerület, 4 kerület, 5 kerület, 6 kerület, 7 kerület, 8 kerület, 9 kerület, 10 kerület, 11 kerület, 12 kerület, 13 kerület, 14 kerület, 15 kerület, 16 kerület, 17 kerület, 18 kerület, 19 kerület, 20 kerület, 21 kerület, 22 kerület

Kérjen ajánlatot levegő vizsgálatra!